oldal_banner

Hír

Milyen területeken alkalmazható a flotáció?

Az ércdúsítás egy olyan termelési művelet, amely előkészíti a nyersanyagokat a fémkohászat és a vegyipar számára. A habosított flotáció az ásványi feldolgozás egyik legfontosabb módszerévé vált. Szinte minden ásványi erőforrás elválasztható flotációval.

A flotációt jelenleg széles körben alkalmazzák a vas- és mangántartalmú vasércek, például a hematit, a smithsonit és az ilmenit; nemesfémércek, például az arany és az ezüst; színesfémércek, beleértve a réz-, ólom-, cink-, kobalt-, nikkel-, molibdén- és antimonérceket, például szulfidásványokat, mint a galenit, a szfalerit, a kalkopirit, a kalkocit, a molibdenit és a pentlandit, valamint az oxidásványokat, mint a malachit, a cerusszit, a hemimorfit, a kassziterit és a volframit; nemfémes sóásványokat, például a fluoritot, az apatitot és a baritot; és oldható sóásványokat, mint a szilvit és a kősó, feldolgozásában. Nemfémes ásványok és szilikátok, például szén, grafit, kén, gyémánt, kvarc, csillám, földpát, berill és spodumen elválasztására is használják.

A flotáció széleskörű tapasztalattal rendelkezik az ásványfeldolgozás területén, folyamatos technológiai fejlesztéseknek köszönhetően. Még az alacsony minőségű és szerkezetileg összetett, korábban iparilag használhatatlannak tartott ásványok is kinyerhetők és hasznosíthatók (másodlagos erőforrásként) flotáció segítségével.

Ahogy az ásványi erőforrások egyre szűkösebbek lesznek, és a hasznos ásványok finomabban és heterogénebben oszlanak el az ércekben, az elválasztás nehezebbé válik. A termelési költségek csökkentése érdekében az olyan iparágak, mint a kohászat és a vegyipar, magasabb minőségi szabványokat és pontosságot követelnek meg a feldolgozott nyersanyagok, azaz az elválasztott termékek esetében.

Egyrészt szükség van a minőség javítására; másrészt a flotáció egyre inkább előnyöket mutat más módszerekkel szemben a nehezen elválasztható finomszemcsés ásványok kihívásainak kezelésében. Napjainkban ez a legszélesebb körben használt és legígéretesebb ásványfeldolgozási módszer. Kezdetben szulfidásványokra alkalmazták, majd fokozatosan kiterjedt az oxidásványokra, nemfémes ásványokra és másokra is. Jelenleg világszerte több milliárd tonna ásványt dolgoznak fel flotációval évente.

Az elmúlt évtizedekben a flotációs technológia alkalmazása már nem korlátozódik az ásványfeldolgozásra, hanem kiterjedt a környezetvédelemre, a kohászatra, a papírgyártásra, a mezőgazdaságra, a vegyiparra, az élelmiszeriparra, az anyaggyártásra, az orvostudományra és a biológiára is.

Például a flotációt hasznos komponensek kinyerésére használják pirometallurgiai köztes termékekből, illékony anyagokból és salakokból; hidrometallurgiai kimosási maradványok és kicsapódott termékek kinyerésére; újrahasznosított papír festékmentesítésére és rost kinyerésére cellulózhulladékból a vegyiparban; valamint nehéz nyersolaj kinyerésére folyómeder-homokból, apró szilárd szennyező anyagok, kolloidok, baktériumok és nyomokban fémes szennyeződések elválasztására a szennyvízből, amelyek tipikus alkalmazások a környezetmérnöki tudományokban.

A flotációs eljárások és módszerek fejlődésével, valamint az új és hatékony flotációs reagensek és berendezések megjelenésével a flotáció szélesebb körű alkalmazási lehetőségeket fog találni több iparágban és területen. Fontos megjegyezni, hogy a flotációs eljárások alkalmazása a reagensek miatt magasabb feldolgozási költségekkel jár (a mágneses és gravitációs elválasztáshoz képest); szigorú követelményekkel a betáplált részecskeméretre vonatkozóan; számos befolyásoló tényezővel a flotációs folyamatban, amelyek nagy technológiai pontosságot igényelnek; és a szennyvízzel, amely maradék reagenseket tartalmaz, amelyek károsíthatják a környezetet.

Mely területeken alkalmazható a flotáció?


Közzététel ideje: 2025. augusztus 26.