1. Alkalmazás kelátképző tisztításban
A kelátképző szerek, más néven komplexképző szerek vagy ligandumok, különféle kelátképző szerek (beleértve a komplexképző szereket) komplexképződését (koordinációját) vagy kelátképződését használják fel rétegképző ionokkal, hogy oldható komplexeket (koordinációs vegyületeket) hozzanak létre tisztítási célokra.
Felületaktív anyagokgyakran adják a kelátképző szerek tisztításához a tisztítási folyamat elősegítése érdekében. Az általánosan használt szervetlen komplexképző szerek közé tartozik a nátrium-tripolifoszfát, míg a gyakran használt szerves kelátképző szerek közé tartozik az etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA) és a nitrilo-triecetsav (NTA). A kelátképző szerek tisztítását nemcsak a hűtővízrendszer tisztítására használják, hanem jelentős fejlődésen ment keresztül a nehezen oldódó vízkő tisztításában is. Mivel képes komplexet képezni vagy kelátot képezni a fémionokkal a különböző nehezen oldódó vízkőben, magas tisztítási hatékonyságot kínál.
2. Alkalmazás nehézolaj- és kokszlerakódások tisztítására
A kőolajfinomító és petrolkémiai üzemekben a hőcserélő berendezések és csővezetékek gyakran súlyos nehézolaj-lerakódástól és kokszlerakódástól szenvednek, ami gyakori tisztítást igényel. A szerves oldószerek használata erősen mérgező, gyúlékony és robbanásveszélyes, míg az általános lúgos tisztítási módszerek hatástalanok a nehézolaj-lerakódás és a koksz ellen.
Jelenleg a hazai és nemzetközi szinten kifejlesztett nehézolaj alapú szennyeződés-eltávolítók elsősorban kompozit felületaktív anyagokon alapulnak, amelyek számos nemionos és anionos felületaktív anyag, valamint szervetlen építőanyagok és lúgos anyagok kombinációjából állnak. A kompozit felületaktív anyagok nemcsak olyan hatásokat fejtenek ki, mint a nedvesítés, behatolás, emulgeálás, diszperzió, oldódás és habzás, hanem képesek a FeS₂ abszorbeálására is. A tisztításhoz általában 80°C fölé történő melegítés szükséges.
3. Alkalmazás hűtővíz biocidokban
Amikor mikrobiális iszap van jelen a hűtővízrendszerekben, nem oxidáló biocidokat használnak, valamint alacsony habzású nemionos felületaktív anyagokat diszpergáló- és penetrációs szerként, hogy fokozzák a szerek aktivitását és elősegítsék azok behatolását a sejtekbe és a gombák nyálkahártyájába.
Ezenkívül széles körben használják a kvaterner ammóniumsó biocideket. Ezek néhány kationos felületaktív anyag, amelyek közül a leggyakoribbak a benzalkónium-klorid és a benzil-dimetil-ammónium-klorid. Erős biocid hatást, könnyű használatot, alacsony toxicitást és alacsony költséget kínálnak. Amellett, hogy eltávolítják a nyálkát és eltávolítják a szagokat a vízből, korróziógátló hatással is rendelkeznek.
Továbbá a kvaterner ammóniumsókból és metilén-ditiocianátból álló biocidok nemcsak széles spektrumú és szinergikus biocid hatással rendelkeznek, hanem megakadályozzák a nyálka növekedését is.
Közzététel ideje: 2025. szeptember 2.