A zsíraminok a szerves aminvegyületek széles kategóriájába tartoznak, amelyek szénláncának hossza C8-tól C22-ig terjed. Az általános aminokhoz hasonlóan négy fő típusba sorolhatók: primer aminok, szekunder aminok, tercier aminok és poliaminok. A primer, szekunder és tercier aminok közötti különbségtétel az ammóniában lévő, alkilcsoportokkal szubsztituált hidrogénatomok számától függ.
A zsíraminok az ammónia szerves származékai. A rövid szénláncú zsíraminok (C8-10) bizonyos mértékben oldódnak vízben, míg a hosszú szénláncú zsíraminok általában oldhatatlanok vízben, és szobahőmérsékleten folyékony vagy szilárd anyagként léteznek. Bázikus tulajdonságokkal rendelkeznek, és szerves bázisként irritálhatják és korrodálhatják a bőrt és a nyálkahártyákat.
Elsősorban zsíralkoholok dimetil-aminnal történő reakciójával keletkezik, amely során monoalkil-dimetil-tercier aminok keletkeznek, zsíralkoholok monometil-aminnal történő reakciójával, amely során dialkil-metil-tercier aminok keletkeznek, valamint zsíralkoholok ammóniával történő reakciójával, amely során trialkil-tercier aminok keletkeznek.
A folyamat zsírsavak és ammónia reakciójával kezdődik, melynek során zsírnitrilek keletkeznek, amelyeket ezután hidrogéneznek, primer vagy szekunder zsíraminokká. Ezek a primer vagy szekunder aminok hidrogén-dimetilezésen mennek keresztül, tercier aminokká alakulva. A primer aminok cianoetilezés és hidrogénezés után diaminokká alakíthatók. A diaminok tovább cianoetilezésen és hidrogénezésen mennek keresztül, triaminokká, amelyek ezután további cianoetilezéssel és hidrogénezéssel tetraminokká alakíthatók.
Zsíraminok alkalmazásai
Az elsődleges aminokat korróziógátlóként, kenőanyagként, formaleválasztóként, olajadalékként, pigmentfeldolgozó adalékként, sűrítőként, nedvesítőszerként, műtrágyapor-csökkentőként, motorolaj-adalékként, műtrágya csomósodásgátlóként, formázóanyagként, flotációs szerként, hajtómű-kenőanyagként, hidrofób szerként, vízszigetelő adalékként, viaszemulzióként és egyebekként használják.
A telített, nagy széntartalmú primer aminok, mint például az oktadecilamin, keménygumi és poliuretán habok formaleválasztóként szolgálnak. A dodecilamint természetes és szintetikus gumik regenerálásában, felületaktív anyagként kémiai ónozási oldatokban, valamint izomaltóz reduktív aminálásában használják malátaszármazékok előállítására. Az oleil-amint dízelüzemanyag-adalékanyagként használják.
Kationos felületaktív anyagok előállítása
A primer aminok és sóik hatékony ércflotációs szerként, műtrágyák vagy robbanóanyagok csomósodásgátlójaként, papír vízszigetelő szerként, korróziógátlóként, kenőanyag-adalékként, biocidként a kőolajiparban, üzemanyag- és benzinadalékként, elektronikai tisztítószerként, emulgeálószerként, valamint fémorganikus agyagok és pigmentfeldolgozó adalékanyagok előállításában funkcionálnak. Vízkezelésben és formázóanyagként is használják őket. A primer aminok felhasználhatók kvaterner ammóniumsó típusú aszfalt-emulgeálószerek előállítására, amelyeket széles körben használnak a magas minőségű utak építésében és karbantartásában, csökkentve a munkaigényt és meghosszabbítva az útburkolat élettartamát.
Nemionos felületaktív anyagok előállítása
A zsírsav primer aminok etilén-oxiddal alkotott adduktjait elsősorban antisztatikus szerként használják a műanyagiparban. Az etoxilezett aminok, mivel oldhatatlanok a műanyagokban, a felületre vándorolnak, ahol elnyelik a légköri nedvességet, antisztatikussá téve a műanyag felületét.
Amfoter felületaktív anyagok előállítása
A dodecil-amin reagál a metil-akriláttal, elszappanosodás és semlegesítés következik be, N-dodecil-β-alanint eredményezve. Ezeket a felületaktív anyagokat világos színű vagy színtelen, átlátszó vizes oldatok, vízben vagy etanolban való kiváló oldhatóság, biológiai lebonthatóság, kemény víztűrés, minimális bőrirritáció és alacsony toxicitás jellemzi. Alkalmazási területek: habképző szerek, emulgeálószerek, korróziógátlók, folyékony mosószerek, samponok, hajbalzsamok, lágyítók és antisztatikus szerek.
Közzététel ideje: 2025. november 20.