Felületaktív anyagokrendkívül egyedi kémiai szerkezettel rendelkező anyagok, amelyeket széles körben használnak a kozmetikai iparban. Segédanyagként szolgálnak a kozmetikai készítményekben – bár kis mennyiségben használják, jelentős szerepet játszanak. A felületaktív anyagok a legtöbb termékben megtalálhatók, beleértve az arctisztítókat, hidratáló testápolókat, bőrkrémeket, samponokat, balzsamokat és fogkrémeket. Kozmetikumokban betöltött funkcióik sokrétűek, elsősorban az emulgeálást, tisztítást, habosítást, oldódást, antibakteriális hatást, antisztatikus hatásokat és diszpergálást foglalják magukban. Az alábbiakban részletezzük négy fő szerepüket:
(1) Emulgeálás
Mi az emulgeálás? Mint tudjuk, a bőrápolásban általában használt krémek és testápolók olajos komponenseket és nagy mennyiségű vizet is tartalmaznak – olaj és víz keverékei. Mégis miért nem látjuk szabad szemmel az olajcseppeket vagy a szivárgó vizet? Ez azért van, mert egy nagyon egyenletes diszperziós rendszert alkotnak: az olajos komponensek egyenletesen oszlanak el apró cseppekként a vízben, vagy a víz egyenletesen diszpergálódik apró cseppekként az olajban. Az előbbit olaj-a-vízben (O/W) emulziónak, míg az utóbbit víz-az-olajban (W/O) emulziónak nevezik. Az ilyen típusú kozmetikumokat emulzió alapú kozmetikumoknak nevezik, amelyek a leggyakoribb fajták.
Normális körülmények között az olaj és a víz nem elegyednek. A keverés megszűnése után rétegekre válnak szét, és nem képeznek stabil, egyenletes diszperziót. A krémekben és testápolókban (emulzió alapú termékekben) azonban az olajos és vizes komponensek jól elkevert, egyenletes diszperziót képezhetnek a felületaktív anyagok hozzáadásának köszönhetően. A felületaktív anyagok egyedi szerkezete lehetővé teszi, hogy ezek a nem elegyedő anyagok egyenletesen keveredjenek, viszonylag stabil diszperziós rendszert – nevezetesen emulziót – hozva létre. A felületaktív anyagoknak ezt a funkcióját emulgeálásnak nevezik, és az ezt a szerepet betöltő felületaktív anyagokat emulgeálószereknek. Így a felületaktív anyagok jelen vannak a naponta használt krémekben és testápolókban.
(2) Tisztítás és habzás
Néhány felületaktív anyag kiváló tisztító és habzó tulajdonságokkal rendelkezik. A szappan, egy jól ismert példa, egy gyakran használt felületaktív anyag. A fürdőszappanok és a szilárd szappanok a szappan összetevőire (felületaktív anyagokra) támaszkodnak a tisztító és habzó hatás eléréséhez. Egyes arctisztítók is szappan összetevőket használnak a tisztításhoz. A szappan azonban erős tisztítóerővel rendelkezik, ami eltávolíthatja a bőr természetes olajait, és enyhén irritáló lehet, így nem alkalmas száraz vagy érzékeny bőrre.
Ezenkívül a fürdőgélek, samponok, kézmosók és fogkrémek mind felületaktív anyagokra támaszkodnak tisztító és habzó hatásuk érdekében.
(3) Oldódás
A felületaktív anyagok növelhetik a vízben oldhatatlan vagy rosszul oldódó anyagok oldhatóságát, lehetővé téve azok teljes feloldódását és átlátszó oldat képződését. Ezt a funkciót szolubilizációnak nevezik, az ezt ellátó felületaktív anyagokat pedig szolubilizálószereknek.
Például, ha egy átlátszó tonikhoz erősen hidratáló olajos komponenst szeretnénk hozzáadni, az olaj nem oldódik fel vízben, hanem apró cseppekként úszik a felszínen. A felületaktív anyagok oldódást elősegítő hatásának kihasználásával az olajat beépíthetjük a toniba, ami tiszta, átlátszó megjelenést eredményez. Fontos azonban megjegyezni, hogy az oldódással oldható olaj mennyisége korlátozott – nagyobb mennyiségeket nehéz teljesen feloldani vízben. Ezért az olajtartalom növekedésével a felületaktív anyag mennyiségének is emelkednie kell az olaj és a víz emulgeálásához. Ezért egyes tonikok átlátszatlannak vagy tejfehérnek tűnnek: nagyobb arányban tartalmaznak hidratáló olajokat, amelyeket a felületaktív anyagok vízzel emulgeálnak.
Közzététel ideje: 2025. november 11.