1.Emulgeáló hatás
A felületaktív molekulák hidrofil és lipofil csoportjainak átfogó affinitása olaj vagy víz iránt. Tapasztalatok alapján a felületaktív anyagok hidrofil-lipofil egyensúlyának (HLB) tartománya 0–40 között van, míg a nem ionos felületaktív anyagoké 0–20 között.
Keverési additivitás képlete: HLB=（HLBa Wa+HLBb /Wb） / （Wa+Wb）Elméleti számítás：HLB=∑（Hidrolíd csoportok HLB értéke）+∑（Lipofil csoportok HLB értéke）-7 HLB：3-8 V/O típusú emulgeálószer：Tween；Egyértékű szappanok HLB értéke：8-16 O/V típusú emulgeálószer：Span；Kétértékű szappanok.
Az emulziót úgy hozzuk létre, hogy egy vagy több folyadékot 10−7 m-nél nagyobb átmérőjű folyadékcseppekként diszpergálunk egy másik, egymással nem elegyedő folyadékban. Emulgeálószert kell hozzáadni a rendszerhez, hogy stabil maradjon. Az emulgeálószer szerkezetétől függően olaj-a-vízben (O/W) emulziót képezhet, amelyben a víz a folytonos fázis, vagy víz-az-olajban (W/O) emulziót, amelyben az olaj a folytonos fázis. Néha egy másik típusú felületaktív anyagot kell hozzáadni az emulzió megbontásához, amelyet demulgeálószernek nevezünk. Ez választja el a diszpergált fázist az emulzióban lévő diszperziós közegtől. Például demulgeálószereket adnak a nyersolajhoz, hogy elválasztják az olajat a víztől.
2. Habzó és habzásgátló hatások
A felületaktív anyagokat a gyógyszeriparban is széles körben alkalmazzák. A gyógyszerkészítményekben számos vízben oldhatatlan gyógyszer, például egyes illékony olajok, zsírban oldódó cellulózok és szteroid hormonok átlátszó oldatokat képezhetnek, és a felületaktív anyagok oldódást elősegítő hatása révén növelhetik koncentrációjukat. A gyógyszerkészítmények előállításának folyamatában a felületaktív anyagok nélkülözhetetlen emulgeálószerekként, nedvesítőszerekként, szuszpendálószerekként, habképzőként és habzásgátlóként szolgálnak. A „hab” egy folyékony filmmel körülvett gáz. Bizonyos felületaktív anyagok vízzel keverve bizonyos erősségű filmeket képezhetnek, amelyek megkötik a levegőt, és habokat képeznek; ezeket a felületaktív anyagokat habképző szereknek nevezik, és habflotációhoz, habtűzoltáshoz, valamint tisztításhoz és folteltávolításhoz alkalmazzák. Ezzel szemben bizonyos esetekben habzásgátlókra is szükség van: például a cukorgyártás és a hagyományos kínai orvoslás során túlzott hab keletkezik, ezért megfelelő felületaktív anyagokat kell hozzáadni a folyékony film szilárdságának csökkentése, a buborékok eltávolítása és a balesetek megelőzése érdekében.
3. Felfüggesztő hatás
A növényvédőszer-iparbanA nedvesíthető porokhoz, emulgeálható koncentrátumokhoz és koncentrált emulziókhoz bizonyos mennyiségű felületaktív anyag szükséges. Például a nedvesíthető porok hatóanyagai többnyire hidrofób tulajdonságú szerves vegyületek. Csak felületaktív anyagok jelenlétében, amelyek csökkentik a víz felületi feszültségét, nedvesíthetik a peszticid részecskéket vízzel és képezhetnek vizes szuszpenziókat.
A felületaktív anyagok alkalmazása az ércflotációban a flotációt segítő hatáson alapul. Az ércpépet keverik, miközben levegőt fújnak a tartály aljáról; a hatékony ércrészecskéket hordozó buborékok ezután a felszínen gyűlnek össze. Ezeket a buborékokat összegyűjtik, a habot pedig felaprítják és koncentrálják az ércdúsítás célja érdekében. Az ércmentes iszap és kőzet a tartály alján marad, és rendszeresen eltávolítják. Amikor az ércrészecskék felületének 5%-át gyűjtők borítják, a felület hidrofóbbá válik, aminek következtében az ércrészecskék a buborékokhoz tapadnak, és a folyadék felszínére úsznak a könnyű összegyűjtés érdekében. Megfelelő gyűjtőket kell választani, hogy hidrofil csoportjaik csak az ércrészecskék felületén adszorbeálódjanak, a hidrofób csoportok pedig a víz felé orientálódjanak.
4. Fertőtlenítés és sterilizálás
A gyógyszeriparban gombaölő és fertőtlenítőszerként alkalmazhatók. Baktericid és fertőtlenítő hatásukat a bakteriális biofilmekben található fehérjékkel való erős kölcsönhatásuknak tulajdonítják, ami denaturálja vagy működésképtelenné teszi ezeket a fehérjéket. Ezek a fertőtlenítőszerek viszonylag jól oldódnak vízben. Az alkalmazott koncentrációtól függően alkalmazhatók műtét előtti bőrfertőtlenítésre, seb- vagy nyálkahártya-fertőtlenítésre, műszerfertőtlenítésre és környezeti fertőtlenítésre.
5. Mosószer és tisztító hatás
A zsíros szennyeződések eltávolítása viszonylag összetett folyamat, amely a fent említett funkciókhoz, például a nedvesítéshez és a habosításhoz kapcsolódik. A mosószereknek általában különféle segédanyagokat kell hozzáadniuk a tisztítandó tárgyak nedvesítő hatásának fokozása érdekében, valamint olyan funkciókkal is rendelkeznek, mint a habzás, a fehérítés és a tisztított felület elfoglalása az újraszennyeződés megakadályozása érdekében. Ezek közül a felületaktív anyagok, amelyek a fő összetevők, fertőtlenítési folyamata a következő: a víz nagy felületi feszültséggel rendelkezik, és gyenge nedvesítő teljesítményt nyújt az olajfoltokon, ami megnehezíti az olajfoltok lemosását. A felületaktív anyagok hozzáadása után a hidrofób csoportok a szövet felületével szemben helyezkednek el, és adszorbeálódnak a szennyeződésen, aminek következtében a szennyeződés fokozatosan leválik a felületről. A szennyeződés a vízben szuszpendálódik, vagy a habbal együtt a felszínre úszik, majd eltávolításra kerül, és a tiszta felületet a felületaktív molekulák foglalják el. Végül meg kell jegyezni, hogy a felületaktív anyagok funkciója nemcsak szerepük egyik aspektusának köszönhető; sok esetben több tényező együttes hatásának eredménye. Például a papírgyártó iparban főzőanyagként, hulladékpapír festékmentesítőként, írezőanyagként, gyantagátlóként, habzásgátlóként, lágyítóként, antisztatikus szerként, vízkőgátlóként, lágyítóként, zsírtalanítóként, baktérium- és algaölőként, korróziógátlóként stb. használhatók.
Közzététel ideje: 2025. dec. 29.