1. Nedvesítő hatás (Elvárt HLB: 7-9)
A nedvesítés azt a jelenséget jelenti, amikor a szilárd felületen adszorbeált gázt folyadék helyettesíti. Azokat az anyagokat, amelyek fokozzák ezt a helyettesítési képességet, nedvesítőszereknek nevezzük. A nedvesítést általában három típusra osztják: kontakt nedvesítés (adhéziós nedvesítés), bemerítéses nedvesítés (penetrációs nedvesítés) és szétterülő nedvesítés (szétterjedés).
Ezek közül a szórás a nedvesítés legmagasabb szabványa, és a szórási együtthatót általában a rendszerek nedvesítési teljesítményének mutatójaként használják.
Ezenkívül az érintkezési szög is kritérium a nedvesítési hatékonyság értékeléséhez.
A felületaktív anyagok használata szabályozhatja a folyadékok és a szilárd anyagok nedvesedési fokát.
A növényvédőszer-iparban egyes permetezésre szánt granulátumok és porok bizonyos mennyiségű felületaktív anyagot tartalmaznak. Céljuk a szer tapadásának és lerakódásának javítása a kezelt felületen, a hatóanyagok felszabadulási sebességének és szórási területének növelése nedves körülmények között, valamint a betegségmegelőzés és -szabályozás hatékonyságának javítása.
A kozmetikai iparban emulgeálószerként nélkülözhetetlen összetevője a bőrápoló termékeknek, például krémeknek, testápolóknak, tisztítószereknek és sminklemosóknak.
2. Habképző és habzásgátló hatások
A felületaktív anyagokat a gyógyszeriparban is széles körben használják. A gyógyszerkészítményekben számos rosszul oldódó gyógyszer, például az illóolajok, a zsírban oldódó cellulóz és a szteroid hormonok tiszta oldatokat képezhetnek, és a felületaktív anyagok oldódást elősegítő hatásuk révén növelhetik koncentrációjukat.
A gyógyszerkészítmények előállítása során a felületaktív anyagok nélkülözhetetlenek emulgeálószerekként, nedvesítőszerekként, szuszpendálószerekként, habképzőszerekként és habzásgátlóként. A hab egy vékony folyadékfilmmel körülvett gázból áll. Egyes felületaktív anyagok vízzel bizonyos erősségű filmeket képezhetnek, levegőt bezárva habot hozva létre, amelyet ásványi flotációhoz, habbal oltáshoz és tisztításhoz használnak. Az ilyen szereket habképző szereknek nevezik.
Néha habzásgátlókra van szükség. A cukorfinomítás és a hagyományos kínai orvoslás során a túlzott habzás problémát okozhat. A megfelelő felületaktív anyagok hozzáadása csökkenti a film szilárdságát, megszünteti a buborékokat és megelőzi a baleseteket.
3. Felfüggesztési hatás (felfüggesztés stabilizálása)
A növényvédőszer-iparban a nedvesíthető porok, az emulgeálható koncentrátumok és a koncentrált emulziók mind bizonyos mennyiségű felületaktív anyagot igényelnek. Mivel a nedvesíthető porok számos hatóanyaga hidrofób szerves vegyület, felületaktív anyagokra van szükség a víz felületi feszültségének csökkentéséhez, lehetővé téve a gyógyszerrészecskék nedvesítését és a vizes szuszpenziók képződését.
A felületaktív anyagokat az ásványi flotáció során használják a szuszpenzió stabilizálására. A tartály aljáról levegő keverésével és buborékoltatásával a hatékony ásványi port hordozó buborékok a felszínen gyűlnek össze, ahol összegyűjtik és habtalanítják őket a koncentrálás érdekében, így dúsítják őket. A homok, az iszap és az ásványi anyagokat nem tartalmazó kőzetek az alján maradnak, és azokat időszakosan eltávolítják.
Amikor az ásványi homok felületének 5%-át egy gyűjtő borítja, hidrofóbbá válik, és buborékokhoz tapad, felemelkedve a felszínre gyűjtés céljából. A megfelelő gyűjtőt úgy választják ki, hogy hidrofil csoportjai csak az ásványi homok felületéhez tapadjanak, míg a hidrofób csoportok a víz felé nézzenek.
4. Fertőtlenítés és sterilizálás
A gyógyszeriparban a felületaktív anyagok baktériumölő és fertőtlenítőszerként is alkalmazhatók. Fertőtlenítő és sterilizáló hatásuk a bakteriális biofilmfehérjékkel való erős kölcsönhatásokból ered, ami denaturációt vagy funkcióvesztést okoz.
Ezek a fertőtlenítőszerek vízben jól oldódnak, és különböző koncentrációkban alkalmazhatók a következőkre:
· Műtét előtti bőrfertőtlenítés
· Seb- vagy nyálkahártya-fertőtlenítés
· Eszközök sterilizálása
· Környezeti fertőtlenítés
5. Mosó- és tisztítóhatás
A zsírfoltok eltávolítása összetett folyamat, amely a fent említett nedvesítéshez, habosításhoz és egyéb műveletekhez kapcsolódik.
A mosószerek általában több segédanyagot tartalmaznak:
· Fokozza a tisztítandó tárgy nedvesítését
· Habképződés
· Világosító hatásokat biztosít
· Megakadályozza a szennyeződés újbóli lerakódását
· A felületaktív anyagok, mint fő összetevők tisztítási folyamata a következőképpen működik:
A víz nagy felületi feszültséggel rendelkezik, és rosszul nedvesíti az olajos foltokat, így nehezen távolíthatók el. A felületaktív anyagok hozzáadása után hidrofób csoportjaik a szövetfelületek felé orientálódnak, és megkötik a szennyeződéseket, fokozatosan leválasztva azokat. A szennyeződés a vízben szuszpendálva marad, vagy hab formájában a felszínre úszik, mielőtt eltávolításra kerülne, miközben a tiszta felületet felületaktív molekulák borítják.
Végül meg kell jegyezni, hogy a felületaktív anyagok nem egyetlen mechanizmuson keresztül hatnak, hanem gyakran több tényező együttes hatására.
Például a papíriparban a következőket tehetik:
· Főzőszerek
· Hulladékpapír festékmentesítő szerek
·Ímezőanyagok
·Gyanta akadályszabályozó szerek
·Habzásgátlók
·Öblítők
·Antisztatikus szerek
·Vízkőgátlók
·Lágyítószerek
· Zsírtalanító szerek
· Baktericidek és algaölők
·Korróziógátlók
Közzététel ideje: 2025. szeptember 19.